Fórum Válaszok Létrehozva
-
Hozzászólások
-
Szerintem ne a saját állatorvos végezze a coachingot, mert ő nem független, vagy nem tekintik függetlennek. Még azt is gondolom, hogy ehhez nem kell állatorvosnak lennie. Az antibiotikum-csökkentéssel kapcsolatos projektünkben okleveles coachokkal dolgozunk együtt, akik a folyamatot irányítják a vezetői csapatban, a szakértőknek: gazdálkodónak, állatorvosnak és tanácsadóknak tervet kell készíteniük a technikai beavatkozás elvégzésére. A coach azért van, hogy tükrözze és irányítsa a folyamatot. és néha dolgozzon bizonyos viselkedésmódosításokon.
A hollandiai állatorvosi praxisaink egy része coaching üléseket követett a mi coachainkkal, hogy maguk végezzék el a coachingot, így ez működhet, és megértem, hogy nem mindenki számára kivitelezhető külső coach alkalmazása. De azt is gondolom, hogy nem mindenki edzősködik, ehhez bizonyos képességek kellenek.
Nos, erre nehéz megválaszolni a kérdést, csak saját tapasztalatból tudok válaszolni. Először is nem olcsó, a projektet, amiben vagyok, egy támogatott projektből finanszíroztuk. Néhány gazdálkodó pedig saját költségén folytatta a coachingot, de a gazda legtöbbször tágabb perspektívában látja az értéket, és nem egy adott témára fókuszál, hanem több probléma megoldására szolgál. Ezáltal az edzők legtöbbször órabérben részesülnek.
Azt is látjuk, hogy a csoportos sertéstermelésben bizonyos koncepciók edzőt bérelnek, vagy kötelezővé teszik egy bizonyos pályát a coach mellett, legtöbbször ezekben a példákban a gazdák egy összeget fizetnek, és bizonyos mennyiségű coachingot kapnak. Soha nem végeztünk közgazdasági kutatást, hogy meglássuk, milyen gazdasági előnyök származnak a végén.A viselkedési modellben fontosak mind a viselkedés megváltoztatására irányuló belső motivációk, mind a külső körülmények, amelyek segítenek meghatározni, hogy egy tervezett viselkedést valóban meg lehet-e (és kell-e) végrehajtani. Ennek hátterében az áll, hogy a magatartás megváltoztatására irányuló beavatkozások és ösztönzések csak akkor lehetnek eredményesek, ha megfelelnek egy bizonyos magatartás elmulasztásának indokainak.
A belső mozgatórugók közé tartozik a biológiai biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos attitűd, a társadalmi nyomásra való érzékenység, az észlelt viselkedés-ellenőrzés és kapacitás (ellenőrzés alatt tartom-e az állatok egészségét, ha követem az állataim biológiai biztonsági protokolljait?), valamint a kockázati attitűdök és észlelések. A külső feltételek olyan „külső” jellemzők, amelyek kívül esnek a személy ellenőrzésén, mint például a törvények és rendeletek, a külső piacok és a rendelkezésre álló tudás. Az állatorvosok, a takarmánybeszállítók vagy más mezőgazdasági szolgáltatók is „külső tényezőknek” tekinthetők, mivel hozzáállásuk és a biológiai biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos tanácsaik befolyásolhatják az állattenyésztő tevékenységével kapcsolatos döntéseit.
jó, ha egy-egy gazdaság érintett- és hatástérképét készítjük, és minden gazdaságnak megvan a saját érintettjei feltérképezése. Ebből a szempontból fontos eldönteni, hogy kinek mire van befolyása. A coach feladata pedig, hogy betekintést nyerjen ezekbe a folyamatokba, és képes legyen a folyamatot tükrözni és befolyásolni.
Belgiumban és Franciaországban pedig valóban szükséges, hogy a szervezet technikusa, aki rendszeresen látogatja a gazdaságot, csatlakozzon a „háromszöghöz”. Mivel legtöbbször több mint 3 főről beszélek a vezetőségről.Igen, természetesen fontos, hogy azok az érintettek legyenek az asztalnál, akik befolyással vannak a gazdálkodás folyamatára, a gazdálkodásra. És ha vannak olyan személyek, akik befolyással vannak a gazdálkodó magatartására (családtagok, gazdálkodó kollégák), akkor érdekes lehet őket beengedni a „háromszögbe”. Talán nem mindig, de segíthet.
A coach inkább a folyamatra koncentrál, és a háromszög „szakértőinek” kell kitalálniuk a válaszokat, ahol a legtöbb esetben a tanácsadónak is volt szakértői szerepe, és kevésbé koncentrál a folyamatra.
Kok et al. 2016 (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26262912/) cikket írt a következőkről: A viselkedés taxonómiája Change Methods; beavatkozási feltérképezési megközelítés. Kutatásom során az Intervention Mapping megközelítést alkalmaztuk, és egy gyakorlati alkalmazású eszköztárat dolgoztunk ki, amelyet a coachok használhatnak az adott viselkedés megváltoztatására, munkára. De ez egy nagyon kiterjedt és alapos folyamat, amelyen keresztül kell menni. Tehát erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz.
Ezen kívül, ha a motivációról beszélünk, akkor létezik belső motiváció és külső motiváció. Ez egy folyamat, hogy megértsük, mi történik, kinek van befolyása, és mi a legjobb megközelítés ebben az esetben. Minden gazdaságnak megvan a maga egyedi társadalmi és fizikai környezete, amelyben működik. A beavatkozásoknak illeszkedniük kell ezekhez a helyzetekhez.Különböző módszereket alkalmaznak erre a fajta megközelítésre. Ismerem az ADKAR modellt, kutatásaimban Intervention Mapping-el (Bartholomew 1998) dolgozom, vagy a viselkedés Change wheel COM-B-modell (Michie et al 2011) is ismert.
A viselkedési modellek módszertana:
Mindig a „háromszöggel” dolgozunk, de nagyon eltérő viselkedési modelleket használnak az állatorvostudományban.
A kiindulópont egy integrált viselkedési modell, amely mindkét belső mozgatórugót (gazdálkodókat, állatorvosokat, takarmányszállítókat és más érintett szereplőket) megragadja, hogy a biológiai biztonsággal vagy az antimikrobiális szerek felhasználásával vagy más „problémákkal” foglalkozzanak, valamint olyan külső körülményeket, amelyek segítenek meghatározni, hogy a tervezett viselkedés valóban megvalósítható-e. végre kell hajtani. A belső mozgatórugók közé tartozik például az antibiotikum-használat csökkentésével kapcsolatos attitűdök, a társadalmi nyomásra való érzékenység, az észlelt viselkedési kontroll és kapacitás (ellenőrzés alatt tartom-e az állatok egészségét, ha már nem használok antibiotikumot az állataimnál?), valamint a kockázati attitűdök és észlelések. A külső feltételek olyan „külső” jellemzők, amelyek kívül esnek a személy ellenőrzésén, mint például a törvények és rendeletek, a külső piacok és a rendelkezésre álló tudás. Az állatorvosok, a takarmánybeszállítók vagy más mezőgazdasági szolgáltatók is „külső tényezőnek” tekinthetők, mivel az antibiotikum-használattal kapcsolatos attitűdjük és tanácsaik befolyásolhatják az állattenyésztő ezzel kapcsolatos döntéseit.
A gazdálkodókkal, állatorvosokkal és takarmány-szaktanácsadókkal folytatott strukturális közös egyeztetés még messze nem minden ágazatban magától értetődő. Míg a jó kommunikáció, a megfelelő koordináció, a megállapodások megkötése és a közös érdekek megosztása képezi az optimális gazdálkodás és az eredmények elérésének alapját.
A coaching folyamatban egy külső coach csatlakozik a farm vezetői csapatához. Ennek a csapatnak az alapja a gazda, az állatorvos és a takarmánytanácsadó, esetleg alkalmazottakkal és/vagy más mezőgazdasági dolgozókkal kiegészülve. A coaching folyamat célja a háromszög erősítése a farmon és a kitűzött cél strukturált munka megkezdése.
A Plan-do-Check-Act módszertan használatával a vezetői csapat célokat tűz ki és cselekvéseket hajt végre az edző irányítása alatt. A következő megbeszéléseken a cselekvéseket értékelik és szükség esetén módosítják.E-learning: Kezdje el a Multi-Actor Farm Health Team munkáját
Az alap a „háromszög az asztalnál” a gazda, az állatorvos és a (takarmány-)tanácsadó. De valójában mindenkinek, aki részt vesz a cél elérésében, részt kell vennie a coachingban. Gondoljunk az alkalmazottakra, higiéniai szakemberekre stb.
Nem mindig könnyű és időbe kerül bizonyos problémák megoldása a gazdálkodókkal, ez azzal kezdődik, hogy a gazdálkodónak megvan a motivációja a változtatásra, és tudomásul veszi, hogy van probléma. Tehát nem segít, ha a biológiai biztonságról beszélünk, és a legtöbb esetben egy coach megbeszélést tarthat a gazdálkodóval és a „háromszöggel” (állatorvos, takarmánytanácsadó), és megnézheti a teljes gazdaság irányítását, ne azzal kezdje, hogy a biológiai biztonság. És ami fontos, az az, hogy tudjuk, hogy a gazda kire fogékony hallgatni.
A szakirodalomban sok olyan információ található, amely különböző viselkedési modelleket használ a gazdálkodó viselkedésének megváltoztatására. És egy fontos szempont, hogy bármi legyen is a beavatkozás, a testreszabás mindig fontos.
Minden beavatkozásnál a testreszabás a kulcsszó. Minden gazdaságnak megvan a maga egyedi társadalmi és fizikai környezete, amelyben működik. A beavatkozásoknak ehhez illeszkedniük kell, ha szociális, technikai vagy egyéb beavatkozásokról van szó.Az edző ott van, hogy tükrözze, értékelje a fejlődést és erősítse az együttműködést. És szerepet játszik abban, hogy minden tanácsadó „biztonságosan” tud bemenetet adni. Az edző igyekszik nyitott környezetet kialakítani. Elvileg nem avatkozik bele a megbeszéltek tartalmába, hanem tükrözi és irányítja a folyamatot, és biztosítja a háromszög optimális működését. Ez azt jelenti, hogy az edző gondoskodik arról, hogy az asztalnál ülő szakértők mindegyike beleszóljon és elmondja véleményét.
Kihívás és támogatás az embereknek tanulási vagy fejlesztési céljaik azonosításában, konkretizálásában és megvalósításában”
„Olyan tanácsadási forma, amelyben a coach kihívja és támogatja az ügyfelet a fejlődési folyamatbanA coaching az eredmény elérésének egyik módja, de nem az egyetlen módja. Az antimikrobiális felhasználásban már az első években azt láttuk, hogy a gazdálkodók tudásának, jó példáinak, technikai beavatkozásainak átadásával sokat értünk el, nem mindig volt közvetlen coaching az eredmények eléréséhez. De határozottan segíthet, de nem minden gazdaság számára jelent megoldást. A coaching tehát segíthet megerősíteni a vezetői csapatot, azokat az embereket, akiknek a legnagyobb befolyásuk van a gazdaságra. Attól is függ, hogy van-e független edződ, vagy valaki a vezetőségből az edző, lehetőleg valaki „kívülről”. A coach megteheti, hogy elkezd dolgozni a vezetői csapaton, és amikor bizalom és felelősség van a vezetői csapatban, akkor könnyebben meg lehet tenni a lehetséges technikai beavatkozásokat. A kulcs az, hogy a vezetői csapat minden tagja vállalja a felelősségét, és hogy bizalommal forduljanak a problémákhoz és a megkötött megállapodásokhoz. Ha a coaching működik, akkor a gazdálkodásban különböző problémákat érhet el, mint például a haszonállatok egészségének javítása, a biológiai biztonság és a betegségmegelőzés javítása, az antimikrobiális felhasználás csökkentése. De mint szomorú, ez egy eszköz, és a gazda és a vezetői csapat motivációja nagyon fontos. Az antimikrobiális felhasználással kapcsolatos projektekben ígéretes eredményeket látunk, de a gazdaságok esetében sem tapasztalunk csökkenést. És gyakran az a probléma, hogy egy gazdaságban vagy a kormányzati jogszabályokban több olyan probléma van, amelyek bizonytalanságot okoznak, és nagyon nehéz egyetlen kérdésre összpontosítani. És drága egy edző a farmon, így a végső helyzetben rendszeresen szeretnének edzőt a farmokon, de a finanszírozás miatt ez egyszerűen nem lehetséges.
Nem mindig könnyű és időbe kerül bizonyos problémák megoldása a gazdálkodókkal, ez azzal kezdődik, hogy a gazdálkodónak megvan a motivációja a változtatásra, és tudomásul veszi, hogy van probléma. Tehát nem segít, ha a biológiai biztonságról beszélünk, és a legtöbb esetben egy coach megbeszélést tarthat a gazdálkodóval és a „háromszöggel” (állatorvos, takarmánytanácsadó), és megnézheti a teljes gazdaság irányítását, ne azzal kezdje, hogy a biológiai biztonság. És ami fontos, az az, hogy tudjuk, hogy a gazda kire fogékony hallgatni.
A szakirodalomban sok olyan információ található, amely különböző viselkedési modelleket használ a gazdálkodó viselkedésének megváltoztatására. És egy fontos szempont, hogy bármi legyen is a beavatkozás, a testreszabás mindig fontos.
Minden beavatkozásnál a testreszabás a kulcsszó. Minden gazdaságnak megvan a maga egyedi társadalmi és fizikai környezete, amelyben működik. A beavatkozásoknak ehhez illeszkedniük kell, ha szociális, technikai vagy egyéb beavatkozásokról van szó.
